Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszer
A belga jogrendszer polgári jogi hagyományokkal rendelkező rendszer, amely a bírák által alkalmazott és értelmezett kodifikált jogszabályok összességéből áll.
Belgiumban a bíróságok felállítása kizárólagos szövetségi hatáskör.
Alapelvek
A belgiumi bírósági rendszer bemutatása előtt célszerű áttekinteni néhány, az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó alkotmányos és általános alapelvet.
Az Alkotmány a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett létrehozta a bíróságok által gyakorolt igazságszolgáltató hatalmat. A bíróságok így a többi alkotmányos hatalmi ággal együtt független hatalmat jelentenek.
Az igazságszolgáltató hatalmat az alkotmányos és törvényi rendelkezéseknek megfelelően a bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltató hatalom feladata az ítélkezés. Az ítélkezés során a jogot alkalmazza: dönt polgári jogi jogvitákban, a jogsértést elkövető személyekre pedig a büntetőjogot alkalmazza. Megkülönböztetjük az alsóbb és felsőbb szintű bíróságokon ítélkező bírákat (la magistrature assise/de zittende magistratuur, vagyis „ülő” bírák) és a lényegében ügyészségi feladatokat ellátó Államtanácsi Hivatalban dolgozó bírákat (la magistrature debout/de staande magistratuur, ministère public/openbaar ministerie, „álló” bírák, avagy a parquet/parket, ahogy a tárgyalóterem ügyészeknek fenntartott részét nevezik).
Az Alkotmány 144. és 145. cikkének rendelkezései értelmében a polgári jogi tárgyú jogviták kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartoznak, és – a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – a bíróságok hatáskörébe tartoznak a politikai jogokkal kapcsolatos jogviták is.
Bíróságot, illetve ítélet meghozatalára jogosult egyéb szervet kizárólag törvény alapján lehet létrehozni. A belga alkotmány 146. cikke értelmében sem rendkívüli bíróságok, sem ilyen bizottságok nem hozhatók létre, bármi legyen is az elnevezésük.
A bírósági tárgyalások nyilvánosak, amennyiben ez nem jelent veszélyt a közrendre és a közerkölcsre; ha igen, azt a bíróság határozatban állapítja meg (az Alkotmány 148. cikkének (1) bekezdése). A tárgyalások nyilvánosságának elve lehetővé teszi az igazságszolgáltatás átláthatóságát.
Minden ítéletnek tartalmaznia kell a meghozatalának alapjául szolgáló indoklást. Az ítéleteket nyilvánosságra kell hozni (az Alkotmány 149. cikke). Az Alkotmány, valamint a polgári perrendtartás (Code Judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 780. cikke által előírt indokolási kötelezettség azt jelenti, hogy a bíróságnak válaszolnia kell a felek indítványaiban szereplő ténybeli és jogi érvekre. Az indokolásnak mindenre kiterjedőnek, egyértelműnek, pontosnak és kielégítőnek kell lennie. Az ítéletek indokolásának kötelezettsége az igazságszolgáltatás függetlenségéhez hasonlóan biztosítékot jelent a jogalanyok számára az esetleges önkényes intézkedéssel szemben, és lehetővé teszi számukra, hogy az indokolás alapján eldöntsék, hogy benyújtanak-e fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz vagy a Semmítőszékhez (Cour de cassation/Hof van Cassatie).
Az Alkotmány 151. cikkének (1) bekezdése biztosítja, hogy a bírák bírói tisztségük ellátása során, valamint az Államtanácsi Hivatal az egyes esetekben lefolytatott nyomozások és büntetőeljárások során függetlenséget élvezzenek, az illetékes miniszter ugyanakkor jogosult a büntetőeljárásokat elrendelni és büntetőpolitikai tárgyú kötelező iránymutatásokat kiadni, ideértve a nyomozási és büntetőeljárási politikát is.
A bírákat az Alkotmány 151. cikkének (4) bekezdése alapján – a törvény által meghatározott feltételekkel és módon – a király nevezi ki.
A bírák élethosszig tartó kinevezést kapnak. A törvény által meghatározott életkorban nyugdíjazzák őket, és szintén a törvény által meghatározott nyugellátásban részesülnek. A bírákat csak ítélettel lehet a tisztségüktől megfosztani, vagy felfüggeszteni. Egy bíró áthelyezése csak új kinevezéssel és a bíró beleegyezésével lehetséges (az Alkotmány 152. cikke). Az Államtanácsi Hivatal tisztviselőit is a király nevezi ki és hívja vissza (az Alkotmány 153. cikke).
Az igazságszolgáltatási rendszer tagjainak illetményét a törvény határozza meg (az Alkotmány 154. cikke).
A bírák nem fogadhatnak el a kormánytól fizetett tisztséget, hacsak nem ellenszolgáltatás nélkül látják el azt, és ha az nem jár a törvényben meghatározott összeférhetetlenséggel (az Alkotmány 155. cikke).
A bíróságok típusai
Belgium öt nagy bírósági zónára tagolódik a következő öt fellebbviteli bíróság illetékességi területének megfelelően: Brüsszel, Liège, Mons, Gent és Antwerpen.
Ezek a zónák bírósági kerületekre (arrondissements judiciaires) tagolódnak, amelyek mindegyikében működik egy-egy elsőfokú bíróság (tribunal de première instance). Belgiumban összesen 12 bírósági kerület van. A brüsszeli bírósági kerületben két elsőfokú bíróság működik: egy holland és egy francia nyelvű.
Ezenfelül a bírósági kerületekben 9 munkaügyi bíróság (tribunaux du travail) és 9 kereskedelmi bíróság (tribunaux de commerce) is található.
A kerületeket bírósági körzetekre (canton judiciaire) oszthatjuk, amelyek mindegyikében egy-egy békebíróság (justice de paix) működik. Belgium területén 187 bírósági körzet található.
Mind a tíz tartomány és a Brüsszel fővárosi közigazgatási kerület is rendelkezik egy-egy esküdtbírósággal (cour d’assises). Az esküdtbíróság nem állandó bíróság. Csak akkor hívják össze, ha egy vádlottnak meg kell jelennie előtte.
Az eljáró bíróság típusát a jogsértés természete és súlyossága, a jogvita természete, valamint a szóban forgó összegek nagysága határozza meg.
Bizonyos esetekben a jogvita természete határozza meg, hogy mely bíróságnak kell eljárnia. Szomszédjogi jogvitákban például a békebíróság, a házasság felbontásával kapcsolatban pedig az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Más esetekben a felek minősége a meghatározó szempont. A vállalkozók közötti jogviták a legtöbb esetben a kereskedelmi bíróság elé kerülnek.
A hatáskörrel rendelkező bíróság típusának meghatározása után ki kell jelölni az ügy vizsgálatának helyét.
Polgári ügyekben az alperes lakóhelye szerinti bíróságon, a szerződéskötés helye szerinti bíróságon vagy a szerződés teljesítési helye szerinti bíróságon kell keresetet indítani.
Büntetőügyekben a jogsértés elkövetésének helye szerinti bíróság és a gyanúsított tartózkodási helye vagy feltételezett tartózkodási helye szerinti bíróság egyaránt illetékes. Jogi személyek esetében a társaság székhelye és telephelye szerinti bíróság jár el.
A bíróságok és a bírósági hierarchia
A rendes bíróságok hierarchikus rendszerben épülnek fel. A bíróságok szerkezete a következő:
4 |
SEMMÍTŐSZÉK |
|||
3 |
Fellebbviteli bíróságok |
Munkaügyi fellebbviteli bíróságok |
Esküdtbíróságok |
|
2 |
Elsőfokú bíróságok |
Munkaügyi bíróságok |
Kereskedelmi bíróságok |
|
1 |
Békebíróságok |
Rendőrbíróságok |
||
Az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek megnevezése jugements/vonnissen. A fellebbviteli bíróságok, munkaügyi fellebbviteli bíróságok, esküdtbíróságok és a Semmítőszék ítéleteinek megnevezése arrêts/arresten.
A polgári bíróságok elsősorban a természetes személyek és jogi személyek közötti magánjellegű jogvitákkal foglalkoznak.
A büntetőbíróságok célja, hogy a büntetendő cselekmények elkövetőit a törvény által előírt büntetésekkel (börtönbüntetés, közmunka, pénzbüntetés stb.) sújtsa.
Előfordul, hogy az egyik fél nem ért egyet a bíróság ítéletével. A peres felek, illetve bizonyos esetekben harmadik felek új ítélet meghozatala érdekében többféle jogorvoslattal élhetnek. Kétféle jogorvoslati eljárást különböztetünk meg: a rendes jogorvoslati eljárást és a rendkívüli jogorvoslati eljárást.
A rendes jogorvoslati eljárás két típusa ismert: a kifogás (opposition/oppositie) és a fellebbezés (appel/hoger beroep).
A kifogás lehetővé teszi az alperes számára, hogy az ítélettel szemben kifogást emeljen. Ebben az esetben az ügyet az ítéletet meghozó bíróság újratárgyalhatja.
A fellebbezés jogát – bizonyos korlátozott számú ügytől eltekintve – minden érdekelt fél gyakorolhatja. Az elítéltnek, a kártérítési igényt benyújtó félnek, a felperesnek, az alperesnek vagy az Államtanácsi Hivatalnak lehetősége van arra, hogy az ügyet újratárgyalják. A fellebbezést minden esetben az első ítéletet meghozó bíróságnál magasabb szintű bíróság bírálja el.
A következő táblázat áttekintést ad a fellebbezés tárgyát képező ítéletet meghozó bíróságtól függően a fellebbezések alapján eljáró bíróságokról:
Ítélet |
Fellebbezés |
|
Békebíró |
polgári ügyek |
Elsőfokú bíróság (polgári ügyszak) |
kereskedelmi ügyek |
Kereskedelmi bíróság |
|
Rendőrbíróság |
büntetőügyek |
Elsőfokú bíróság (büntetőbíróság) |
polgári ügyek |
Elsőfokú bíróság (polgári bíróság) |
|
Munkaügyi bíróság |
Munkaügyi fellebbviteli bíróság |
|
Elsőfokú bíróság |
Fellebbviteli bíróság |
|
Kereskedelmi bíróság |
Fellebbviteli bíróság |
Másodfokon a bírák (az elsőfokú bíróság vagy a fellebbviteli bíróság bírái) második és egyben utolsó alkalommal érdemben megvitatják az ügyet, és végső fokon döntést hoznak. A feleknek azonban továbbra is van lehetőségük semmisségi kérelem (pourvoi en cassation/cassatieberoep) előterjesztésére.
Az említett rendes jogorvoslati eljárásokon kívül tehát léteznek „rendkívüli” jogorvoslati eljárások, amelyek közül a legfontosabb a semmisségi kérelem. Az e kérelem alapján lefolytatott eljárás nem minősül harmadfokú bírósági eljárásnak. A Semmítőszék nem a tényállást, hanem a jogszabályok betartását vizsgálja.
Az előbbiekben említett bíróságokon kívül a bíróságoknak két további típusa is létezik Belgiumban. Ezek az ellenőrző szerepet betöltő bíróságok az Államtanács (Conseil d'Etat/Raad van State) és az Alkotmánybíróság (Cour Constitutionnelle/Constitutionele Hof). Az Államtanács felső szintű közigazgatási bíróság, amely a közigazgatást ellenőrzi. Olyan beadványok esetében jár el, amikor az állampolgár úgy ítéli meg, hogy egy közigazgatási szerv nem tartotta tiszteletben a törvényeket. Az Alkotmánybíróság szerepe az, hogy biztosítsa a törvények, rendeletek és rendelkezések alkotmánynak való megfelelését, és felügyelje a hatáskörök hatóságok közötti megfelelő megosztását.
Jogi adatbázisok
A belga bírósági portál hozzáférést biztosít többek között az ítéletekhez, a jogszabályokhoz és a Hivatalos Közlönyhöz (Moniteur belge/Belgisch Staatsblad).
Ingyenes-e az adatbázisokhoz való hozzáférés?
Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.
Kapcsolódó linkek
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.